Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyvtári kommunikáció

2012.04.06

 

KOMMUNIKÁCIÓ
SEGÉDKÖNYVTÁROS KÉPZÉS
Vázlat:
 - A kommunikáció fogalma
 - A kommunikáció modellje
 - Kommunikáció-történet
 - A kommunikációs folyamat osztályozása
 - Tömegkommunikáció
 - Kommunikáció a könyvtárban
Kommunikáció fogalma
— Communicare = közölni, közössé tenni, átadni szóból
— A fogalom meghatározását illetően nincs egyetértés:
                               - kizárólag az emberi-társadalmi információ cserét értik alatta
                               - kommunikációnak tekintik a különböző rendszerek közötti információ cserét is – pl.: sejten
    belüli folyamatok, „az állatvilág kommunikálása”, számítógépek közötti adatátvitel stb.
Kommunikáció legfőbb eszköze a nyelv – tehát kizárólag az első pontban leírt információcsere a kommunikáció – de ezzel is lehet vitatkozni
A kommunikáció üzeneteken át zajló társadalmi interakció – némi túlzással az egész világ működésének alapja! (még kb 130 meghatározást sorolnak fel)
Kommunikáció: az információ továbbítására, vételére, tárolására és átalakítására képes rendszerek között zajló folyamat.
Jelek, kódok segítségével történik
Miért kommunikálunk?
 - információátadás
 - meggyőzés
 - szórakozás
A kommunikáció két fő alaphelyzete:
 - egy közlő – egy befogadó (futár, hírvivő)
 - egy közlő – több befogadó (népgyűlés, prédikáció)
     tömegkommunikáció
A kommunikáció modellje
 FONTOS A VISSZAJELZÉS – BEFOGADÓBÓL ADÓ LESZ
A kommunikációs folyamat elemei:
 - információforrás – közlő, feladó
 - átvivő közeg – kommunikációs csatorna
 - a folyamat lényege – üzenet, közlemény
 - üzenet fogadása – címzett, befogadó
 - zaj forrás – a rendszerben fellépő zavarok, zajok
- Feladó: az üzenet elindítója. Tapasztalati úton szerzett ismeret – ezt kódolja – így lesz az ismeret információ – ezt eljuttatja valakinek
Fontos a jól megválasztott csatorna
-          Befogadó: akinek az üzenet szól. Közös nyel, közös jelrendszer
Befogadó – közlő, közlő – befogadó
 - Üzenet: közlemény, információ, a folyamat fő alkotóeleme.
 - Visszacsatolás: a befogadó visszajelzése – FONTOS, hiszen ebből tudja meg a közlő, hogy értették az üzenetét
- Csatorna: az információ továbbításának eszköze – levegő, papír, elektromágneses hullám, stb.
 - Kódolás/dekódolás: átalakító folyamat, az ismereteket érthető közleménnyé alakítjuk.
 - Zaj: a közlésfolyamatot zavaró hatás, az üzenet kódolását, továbbítását zavarja
Lehet: külső – fizikai
                                belső - lelki
A kommunikáció története
Kommunikáció nélkül nincs társadalom!!
A kommunikáció tudatos információcsere – ezzel szemben pl az állatvilágban zajló kommunikáció nem tudatos, a fajfenntartást segíti.
Kommunikáció története – 4 szakasz
 - Beszéd – a kommunikáció eszköze, az emberré válás legfontosabb tényezője.
Ősember jelzései – állati jelek - alig volt különbség a kettő között.
Kb. 50.000 éves
A világ kb. 3000 nyelvének sok millió szava kb. 200 hangjegyből épül fel.
- Írás: kialakulása i.e. 3000 körül, Egyiptom, Mezopotámia
Beszéd – emlékezet rövidsége – információ tárolás – különböző jelek – rováspálca, inkák csomójelei, hírvivő botok
Írás –tovább tágította a határokat a megismerés számára
Barlangrajzok – képírás – fogalomírás –
 szó- szótagírás - hangírás
- Könyvnyomtatás: kínaiak találták fel. Első ismert nyomtatvány 868 – Gyémántszutra
1450 – Gutenberg – nagyipari válik a könyvek előállítása
Tömegkommunikáció megjelenése
 - Távközlés, tömegmédia:
Hírek továbbítása
 - ősember, ókor: fény, hangjelek
 - középkor: harsonák, hírnökök
 - XV. sz. első rendszeres postajárat
- Modern távközlési eszközök: elektromos áram felfedezése, távolságok összekötése kábellel, távíró, telefon stb.
 - Kommunikációs eszközök otthoni elterjedése: 1920-as évektől – telefon, gramofon, rádió, telefon
 - Számítógépek forradalma:
1640 – Pascal számológépe – csak összeadni, kivonni tudott.
1951 – 6 db számítógép a világon
2010 – megszámlálhatatlan…
A kommunikáció típusai
-          A kommunikációban résztvevők száma szerint:
                               a) intraperszonális
                               b) interperszonális
                               c) csoport
                               d) tömegkommunikáció
-          Alkalmazott jelrendszer szerint
                               a) verbális – halláshoz kötött
                               b) nem verbális – látáshoz kötött
                               c) metakommunikáció
- A közlő szándéka szerint
                               a) szándékos
                               b) nem szándékos
 - A résztvevők térbeli elhelyezkedése szerint
                               a) közvetlen – szemtől szemben
                               b) közvetett – térben és/vagy időben távol
Lehet még
                               egyenlőtlen - egyenrangú
                               intézményes – nem intézményes
                               egyoldalú - kölcsönös
Kommunikáció a könyvtárban
Fontos a könyvtár, mint szervezet kommunikációja
Kommunikáció fajtái a könyvtárban:
                - személyes: könyvtáros-könyvtáros, könyvtáros-használó között
                - belső: lényege a szervezet működőképességének fenntartása
                - külső: könyvtári PR munka, célja a külső és belső megteremtése, a szervezet pozíciójának megerősítése
Belső kommunikáció:
- célja: tájékoztatás, munkatársak bevonása, ösztönzése, tanítása, értékelése
- vezetők és beosztottak között nincs mindennapos kapcsolat = gyenge a könyvtár teljesítménye.
- vezető jó kommunikációja = sikeres munkahely, hatékonyság
-          eredményes kommunikáció feltétele: nyílt légkör
- a munkatársak közötti kommunikáció olyan, amilyenek a vezetők
Belső kommunikáció irányai:
 - lefelé irányuló komm. – befolyásolás
tartalma: a szervezet és egységeinek céljai és stratégiája
-          munkával kapcsolatos utasítások, magyarázatok
-          eljárások, strukturális megoldások ismertetése
-          teljesítményértékelés, korrekció
- szervezeti kultúra megismertetése, az elvárások megfogalmazása
— Fontos a kommunikáció:
- időzítése
-          motiváció
-          folyamatossága
Belső PR: a lefelé irányuló tudatos kommunikáció
Feladata:
-          informálni a dolgozókat
-          felvilágosítás a működésről
- Együttműködés légkörének kialakítása
-          felfelé irányuló komm. – értelmezés
tartalma: problémák, kivételek
-          teljesítményjelentések
-          panaszok, viták
-          pénzügyi információk
-          horizontális komm. – koordinálás
tartalma: szervezeti egységen belüli problémák
- szervezeti egységek közös tevékenysége
Formái: éves tervek, visszajelzés a elvégzett feladatokról, beszélgetések, meghallgatások, tárgyalások, előadás, értekezlet, tájékoztató üzenet, közös levelezés, kötlevelek, faliújság,
Konfliktus - a szervezeti élet velejárója
A könyvtár közvetlen partnere a HASZNÁLÓ
Használóval – könyvtáros kommunikáció:
Interperszonális: szóban, írásban
Csoportkommunikáció: interjú, kérdőív, bemutatók, nyílt napok stb.
Külső kommunikáció
Kapcsolattartás a közvetett partnerekkel.
PR- public relation: ettől függ a könyvtár elismertsége
Célja: a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok alakítása.
Alkalmazása: segíti a fenntartói, olvasói, munkatársi bizalom megteremtését
Tartalma: közönségkapcsolatok
Kapcsolat:
-          a fenntartóval
-          a médiával
-          más szakmai szervezetekkel, intézményekkel
A PR legyen mindig:
-          tervszerű
-          tartós
-          tudatos
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.