Könyvtári kommunikáció
2012.04.06
KOMMUNIKÁCIÓ
SEGÉDKÖNYVTÁROS KÉPZÉS
Vázlat:
- A kommunikáció fogalma
- A kommunikáció modellje
- Kommunikáció-történet
- A kommunikációs folyamat osztályozása
- Tömegkommunikáció
- Kommunikáció a könyvtárban
Kommunikáció fogalma
Communicare = közölni, közössé tenni, átadni szóból
A fogalom meghatározását illetően nincs egyetértés:
- kizárólag az emberi-társadalmi információ cserét értik alatta
- kommunikációnak tekintik a különböző rendszerek közötti információ cserét is – pl.: sejten
belüli folyamatok, „az állatvilág kommunikálása”, számítógépek közötti adatátvitel stb.
Kommunikáció legfőbb eszköze a nyelv – tehát kizárólag az első pontban leírt információcsere a kommunikáció – de ezzel is lehet vitatkozni
A kommunikáció üzeneteken át zajló társadalmi interakció – némi túlzással az egész világ működésének alapja! (még kb 130 meghatározást sorolnak fel)
Kommunikáció: az információ továbbítására, vételére, tárolására és átalakítására képes rendszerek között zajló folyamat.
Jelek, kódok segítségével történik
Miért kommunikálunk?
- információátadás
- meggyőzés
- szórakozás
A kommunikáció két fő alaphelyzete:
- egy közlő – egy befogadó (futár, hírvivő)
- egy közlő – több befogadó (népgyűlés, prédikáció)
tömegkommunikáció
A kommunikáció modellje
FONTOS A VISSZAJELZÉS – BEFOGADÓBÓL ADÓ LESZ
A kommunikációs folyamat elemei:
- információforrás – közlő, feladó
- átvivő közeg – kommunikációs csatorna
- a folyamat lényege – üzenet, közlemény
- üzenet fogadása – címzett, befogadó
- zaj forrás – a rendszerben fellépő zavarok, zajok
- Feladó: az üzenet elindítója. Tapasztalati úton szerzett ismeret – ezt kódolja – így lesz az ismeret információ – ezt eljuttatja valakinek
Fontos a jól megválasztott csatorna
- Befogadó: akinek az üzenet szól. Közös nyel, közös jelrendszer
Befogadó – közlő, közlő – befogadó
- Üzenet: közlemény, információ, a folyamat fő alkotóeleme.
- Visszacsatolás: a befogadó visszajelzése – FONTOS, hiszen ebből tudja meg a közlő, hogy értették az üzenetét
- Csatorna: az információ továbbításának eszköze – levegő, papír, elektromágneses hullám, stb.
- Kódolás/dekódolás: átalakító folyamat, az ismereteket érthető közleménnyé alakítjuk.
- Zaj: a közlésfolyamatot zavaró hatás, az üzenet kódolását, továbbítását zavarja
Lehet: külső – fizikai
belső - lelki
A kommunikáció története
Kommunikáció nélkül nincs társadalom!!
A kommunikáció tudatos információcsere – ezzel szemben pl az állatvilágban zajló kommunikáció nem tudatos, a fajfenntartást segíti.
Kommunikáció története – 4 szakasz
- Beszéd – a kommunikáció eszköze, az emberré válás legfontosabb tényezője.
Ősember jelzései – állati jelek - alig volt különbség a kettő között.
Kb. 50.000 éves
A világ kb. 3000 nyelvének sok millió szava kb. 200 hangjegyből épül fel.
- Írás: kialakulása i.e. 3000 körül, Egyiptom, Mezopotámia
Beszéd – emlékezet rövidsége – információ tárolás – különböző jelek – rováspálca, inkák csomójelei, hírvivő botok
Írás –tovább tágította a határokat a megismerés számára
Barlangrajzok – képírás – fogalomírás –
szó- szótagírás - hangírás
- Könyvnyomtatás: kínaiak találták fel. Első ismert nyomtatvány 868 – Gyémántszutra
1450 – Gutenberg – nagyipari válik a könyvek előállítása
Tömegkommunikáció megjelenése
- Távközlés, tömegmédia:
Hírek továbbítása
- ősember, ókor: fény, hangjelek
- középkor: harsonák, hírnökök
- XV. sz. első rendszeres postajárat
- Modern távközlési eszközök: elektromos áram felfedezése, távolságok összekötése kábellel, távíró, telefon stb.
- Kommunikációs eszközök otthoni elterjedése: 1920-as évektől – telefon, gramofon, rádió, telefon
- Számítógépek forradalma:
1640 – Pascal számológépe – csak összeadni, kivonni tudott.
1951 – 6 db számítógép a világon
2010 – megszámlálhatatlan…
A kommunikáció típusai
- A kommunikációban résztvevők száma szerint:
a) intraperszonális
b) interperszonális
c) csoport
d) tömegkommunikáció
- Alkalmazott jelrendszer szerint
a) verbális – halláshoz kötött
b) nem verbális – látáshoz kötött
c) metakommunikáció
- A közlő szándéka szerint
a) szándékos
b) nem szándékos
- A résztvevők térbeli elhelyezkedése szerint
a) közvetlen – szemtől szemben
b) közvetett – térben és/vagy időben távol
Lehet még
egyenlőtlen - egyenrangú
intézményes – nem intézményes
egyoldalú - kölcsönös
Kommunikáció a könyvtárban
Fontos a könyvtár, mint szervezet kommunikációja
Kommunikáció fajtái a könyvtárban:
- személyes: könyvtáros-könyvtáros, könyvtáros-használó között
- belső: lényege a szervezet működőképességének fenntartása
- külső: könyvtári PR munka, célja a külső és belső megteremtése, a szervezet pozíciójának megerősítése
Belső kommunikáció:
- célja: tájékoztatás, munkatársak bevonása, ösztönzése, tanítása, értékelése
- vezetők és beosztottak között nincs mindennapos kapcsolat = gyenge a könyvtár teljesítménye.
- vezető jó kommunikációja = sikeres munkahely, hatékonyság
- eredményes kommunikáció feltétele: nyílt légkör
- a munkatársak közötti kommunikáció olyan, amilyenek a vezetők
Belső kommunikáció irányai:
- lefelé irányuló komm. – befolyásolás
tartalma: a szervezet és egységeinek céljai és stratégiája
- munkával kapcsolatos utasítások, magyarázatok
- eljárások, strukturális megoldások ismertetése
- teljesítményértékelés, korrekció
- szervezeti kultúra megismertetése, az elvárások megfogalmazása
Fontos a kommunikáció:
- időzítése
- motiváció
- folyamatossága
Belső PR: a lefelé irányuló tudatos kommunikáció
Feladata:
- informálni a dolgozókat
- felvilágosítás a működésről
- Együttműködés légkörének kialakítása
- felfelé irányuló komm. – értelmezés
tartalma: problémák, kivételek
- teljesítményjelentések
- panaszok, viták
- pénzügyi információk
- horizontális komm. – koordinálás
tartalma: szervezeti egységen belüli problémák
- szervezeti egységek közös tevékenysége
Formái: éves tervek, visszajelzés a elvégzett feladatokról, beszélgetések, meghallgatások, tárgyalások, előadás, értekezlet, tájékoztató üzenet, közös levelezés, kötlevelek, faliújság,
Konfliktus - a szervezeti élet velejárója
A könyvtár közvetlen partnere a HASZNÁLÓ
Használóval – könyvtáros kommunikáció:
Interperszonális: szóban, írásban
Csoportkommunikáció: interjú, kérdőív, bemutatók, nyílt napok stb.
Külső kommunikáció
Kapcsolattartás a közvetett partnerekkel.
PR- public relation: ettől függ a könyvtár elismertsége
Célja: a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok alakítása.
Alkalmazása: segíti a fenntartói, olvasói, munkatársi bizalom megteremtését
Tartalma: közönségkapcsolatok
Kapcsolat:
- a fenntartóval
- a médiával
- más szakmai szervezetekkel, intézményekkel
A PR legyen mindig:
- tervszerű
- tartós
- tudatos
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.