Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Időszaki kiadvány leírása

2012.12.13

 

Az idõszaki kiadványok leírása
 
 
 
A könyveken kívül a könyvtári állomány fontos nyomtatott dokumentumtípusát alkotják az idõszaki kiadványok. Bibliográfiai leírásuk külön szabályok szerint történik.
 
Az idõszaki kiadvány: elõre meg nem határozott idõtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követõ részegységekbõl áll, ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különböztet meg egymástól. Tehát két fontos jellemzõjük van: idõszakonként jelennek meg és részegységekbõl állnak.
 
 
Az idõszaki kiadványokat a következõ típusokra lehet felosztani:
 
 
● Hírlap (napilap, hetilap)
 
Olyan idõszaki kiadvány, melynek részegységei rendszerint naponta, de legalább hetente egyszer megjelennek.
 
● Folyóirat
 
Olyan idõszaki kiadvány, mely általában szabályos idõközökben – kéthetente, félhavonta, havonta, kéthavonta, negyedévente – de egy évben legalább kétszer megjelenik.
 
● Évkönyv
 
Olyan idõszaki kiadvány, mely általában évente vagy ennél ritkábban jelenik meg.
 
● Egyéb
Például idõszakosan megjelenõ jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmány-gyûjtemények, adat- és címtárak, konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.
 
● Sorozat
 
Elõre meg nem határozott számú, önálló dokumentumok csoportja, amelyben minden dokumentumnak saját fõcímén kívül az egész csoportra vonatkozó címe is van. A saját címe a részcím. Lehet: számozott, számozatlan.
 
● Elektronikus idõszaki kiadvány
 
Számítógépes formában létezõ, számítógépen terjesztett elektronikus folyóirat.
 
 
● Hírlevél
 
Számítógépes hálózaton terjesztett elektronikus idõszaki kiadvány, idõszerû, de gyorsan elévülõ információt tartalmaz.
 
 
Az idõszaki kiadványok megjelenésének jellegzetességei
 
 
A folyamatos megjelenésen kívül az idõszaki kiadványok kiadásának van néhány további sajátossága, amely a bibliográfiai leírásuk szempontjából lényeges.
 
a, A kiadás jellegzetességei
 
Indulás
Az idõszaki kiadvány adott címen való elsõ megjelenése.
Megszûnés
Az idõszaki kiadvány megjelenésének lezárulása, befejezõdése.
Szünetelés
Az a jelenség, mikor az idõszaki kiadvány valamilyen oknál fogva megszakad, majd újra megjelentetésekor folytatják számozását.
Újraindulás
Azonos címen való újraindítás, újra kezdõdõ számozással. Ilyenkor ráírják: Ú.F., új folyam.
Beolvadás
Két vagy több idõszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy ezek valamelyike változatlanul a korábbi címen jelenik meg, a vele egyesült másik, illetve többi idõszaki kiadvány pedig megszûnik.
Összeolvadás
Ha két vagy több idõszaki kiadvány úgy egyesül, hogy a létrejött új idõszaki kiadvány új címen jelenik meg, és a korábbiak megszûnnek.
Kiválás
Amikor egy idõszaki kiadvány több új idõszaki kiadványra válik szét úgy, hogy valamelyik megõrzi a korábbi címét, a többi pedig új címen jelenik meg.
<!--[if !supportLists]-->-          <!--[endif]-->Szétválás
Az idõszaki kiadvány több kiadványra szakad úgy, hogy mindegyikük új címen jelenik meg és a korábbiak megszûnnek.
 
b, A cím jellegzetességei
 
Elõbbi cím
A címváltozást megelõzõ fõcím megváltozása mellett a régi számozás folytatódik.
- Utóbbi cím
A címváltozást követõ fõcím megváltozása mellett a régi számozás folytatódik.
- Elõzmény címe
A címváltozást megelõzõ fõcím megváltozása mellett a régi számozás nem folytatódik.
- Folytatás címe
A címváltozást követõ fõcím megváltozása mellett a régi számozás nem folytatódik.
- Generikus cím
Általános jellegû cím. Például: Évkönyv.
 
Részcím
A részegységnek az idõszaki kiadvány címén kívüli saját címe, amely rendszerint az adott részegységnek az idõszaki kiadvány egészétõl eltérõ sajátosságaira utal.
 
c, Az idõszaki kiadvány kapcsolatai más kiadványokkal
 
Bibliográfiai kapcsolat
Két vagy több kiadvány egyenértékû vagy alárendeltségi kapcsolata.
Fõlap
Olyan idõszaki kiadvány, amelyet egy vagy több, vele párhuzamosan megjelenõ, tartalmában alárendelt idõszaki kiadvány egészít ki.
Melléklap
A fõlapnak alárendelten megjelenõ idõszaki kiadvány. Saját fõcíme, önálló számozási adata van, önállóan terjeszthetõ.
- Társlap
Egyenértékû idõszaki kiadványok a társlapok, önálló címmel és számozási adattal
jelennek meg, tartalmukban és fizikai megjelenésükben önállóak, de bizonyos rokon
vonásokat viselnek. A társlapokat önállóan terjesztik.
 
d, Egyéb sajátosságok
 
Különszám
Folyóiratok, hírlapok, évkönyvek olyan részegysége, amely valami különleges okból vagy alkalomból, e kiadványok állandó tárgykörétõl vagy terjedelmétõl többnyire eltérõ módon, rendszerint más számozással jelenik meg.
Alkalmi lap
Valamely alkalomból ( pl. rendezvény), a befejezettség szándékával megjelentetett, mégis az idõszaki kiadvány jegyeit viselõ dokumentum.
Próbaszám
A tervezett idõszaki kiadvány bemutatása, propagálásra készített mintaszám. A próbaszám megjelenhet az idõszaki kiadvány számozásában, illeszkedõ számozással, illetve „próbaszám” megnevezéssel.
 
 
Ha új idõszaki kiadvány indul, vagy ha az idõszaki kiadvány fõcíme megváltozik, új bibliográfiai leírást kell készíteni róla.
 
Nem kell új leírást készíteni akkor,
 
ha lényegtelen a címváltozás,
a helyesírási eltérések miatt,
ha toldalék, rag változik meg,
ha a címben lévõ írásjel, szám változik meg,
ha a címben lévõ szavak rövidítve vannak,
ha kötõjellel írják vagy anélkül,
ha betûformában van,
ha teljes formában van,
ha a közreadó testület megváltozik.
 
 
De új leírást kell készíteni:
 
ha a fõcím generikus cím,
ha a közreadó testület neve lényegesen megváltozik,
ha új kiadásban jelenik meg.
 
 
Mindig a mindenkori elsõ részegységrõl, az induló számról kell készíteni a leírást. Természetesen ez nem mindig lehetséges, ezért a könyvtárak legtöbbje azt tekinti elsõnek, amely szám hozzá legelsõként megérkezett.
 
 
A hírlap és a folyóirat esetén kétféle leírást készíthetünk:
 
lezárt leírás
Készülhet a folyóirat vagy hírlap egészérõl, illetve részegységeinek egy csoportjáról. Zárt leírás a lap megszûnésekor készül.
 
nyitott leírás
Ilyen esetben a Számozás, illetve Megjelenés adatcsoportja nincs lezárva, mivel a lap megjelenése folyamatos.
 
 
A bibliográfiai leírás adatait az idõszaki kiadványok meghatározott helyeirõl írhatjuk le. Az idõszaki kiadványok fizikai felépítésébõl adódóan az adatok leírására jóval több forrás áll a rendelkezésünkre, mint a könyveknél. A forrásokat itt is rangsorba állítjuk felhasználhatóságuk sorrendje szerint:
 
1, Címoldal, illetve a címoldal-helyettesítõk a következõ sorrendben
- címoldal
- borító
- lapfej
- szerkesztõségi oldal
- kolofon
- borítófedél egyéb oldalai
2, A teljes dokumentum
3, Bármely forrás
 
 
 
Az idõszaki kiadványok bibliográfiai leírásának adatcsoportjai
 
 
Az idõszaki kiadványok bibliográfiai leírása nyolc adatcsoportból áll.
 
 
 
 
Cím és szerzõségi közlés
 
Fõforrása: a címoldal és a címoldal-helyettesítõk
A fõcímet szószerint és betûhíven kell leírni, úgy, ahogy a fõforrásban szerepel. Ha az idõszaki kiadvány számozása a fõcímbe van foglalva, a fõcímbõl el kell hagyni, és számozási adatként kell leírni. Az adatelhagyást a címbõl három ponttal kell jelölni.
 
Pl.: Csillagászati évkönyv az … évre
 
A párhuzamos címet le kell írni, ha:
- magyar nyelvû
- ha a fõcímmel azonos forrásban szerepel
- ha az idõszaki kiadvány a párhuzamos cím nyelvén is tartalmaz szöveget
- ha a fõcím kevéssé ismert nyelvû, de az idõszaki kiadvány világnyelven közöl
párhuzamos címet.
Az alcímet akkor kell leírni, ha magyar nyelvû, de sem a fõcím, sem a párhuzamos cím nem magyar nyelvû, ha az alcím szerzõségi vagy egyéb, az egyszerûsített leírásban is kötelezõ elem volt.
A szerzõségi közlés leírásánál az elsõ a testületi szerzõ. Mellette nem kötelezõ, de általában leírjuk a fõszerkesztõ, felelõs szerkesztõ személyét.
 
Kiadásjelzés
 
Fõforrás: címoldal és címoldal-helyettesítõk.
A kiadásjelzés általában vonatkozhat új kiadásra (utánnyomás, magyar kiadás), hasonmás kiadásra, reprint kiadásra, arra, hogy melléklete van, a helyi vagy idõbeni eltérésre, vonatkozhat a nyelvi változatokra, esetleg személyes kiadásra.
 
Pl.: . – 3. kiad.
. – Utánnyom.
. – Hasonmás kiad.
 
Számozás adatcsoportja
 
Fõforrás: címoldal, címoldal-helyettesítõk, elõcímlap, gerinc, élõfej, lapalji címszalag.
A Számozás adatcsoport nem állományadatokat tükröz, vagyis nem azt közli a katalógus használójával, hogy a könyvtárban a folyóirat mely részegységei vannak meg, hanem magát az idõszaki kiadványt azonosítja az induló és a záró részegység adataival.
A Számozás adatelemei: . – Évfolyam sorszám (keltezés)
Pl.: . – 1. évf. 1.sz. (1994. okt. 20.)
A sorszámozás adatait mindig arab számmal írjuk le, és a számok betûvel kiírt toldalékait
ponttal helyettesítjük.
Pl.: a kiadványban a leírásban
Vol. V. Vol. 5.
Band. 2. Bd. 2.
Az összevont sorszámok közé dõlt vonalat kell tenni, de sem elõtte, sem utána nem
hagyunk szóközt.
 
Pl.: 3/4. sz.
5/6. sz.
 
A keltezés számait is mindig arab számmal kell írni, a csonka évszámokat pedig ki kell
egészíteni.
 
Pl.: a folyóiratban a leírásban
’96 [19]96
 
A téves évszámokat és sorszámokat szögletes zárójelben helyesbíteni kell.
 
Pl.: 1969 [!1996]
 
Párhuzamos számozásnak számít, ha az adatokat az idõszaki kiadvány egyidejûleg több
nyelven vagy több számozási rendszerben tünteti fel. Párhuzamos számozása lehet az
egész adatcsoportnak, vagy csak az adatcsoportba tartozó adatelemek egy részének.
 
Pl.:

XVII. Évfolyam 2.(841.)Szám, 1995. július 8.
hvg
 

 
A 17. évfolyamon belûl a július 8.-ai szám a 27., de a hetilap megjelenése óta folyamatos
sorszámozás szerint a 841. Ez kétféle számozás, ami miatt párhuzamos számozásnak
minõsül. Tehát leírása a következõ képpen alakul:
 
. – 17. évf. 27=841.sz. (1995. júl. 8.)
 
Új folyam esetén
Új folyamot többnyire annak jelzésére szokott indítani egy idõszaki kiadvány, hogy lezárt
egy korszakot, az új periódusban pedig változtatni kíván a szerkesztési alapelveken. Az új
folyam adatainak közlésében két szempontot kell figyelembe venni:
 
- ha az idõszaki kiadvány számozása újra kezdõdik, de a fõcíme nem változik, akkor
elõször az elõzõ számozás elsõ és utolsó adatát, majd az új folyam adatait kell leírni.
Pl.: . – 1. évf. (1962) – 6. évf. (1967) ; U.F. 1. évf. (1968)
 
- ha viszont az új számozással együtt az idõszaki kiadvány megtartja a régi számozást
is,akkor az új folyam adatait párhuzamos számozásként írjuk le.
 
Pl.: . – U.F. 24=100. köt. 1/2. sz. (1976)
. – U.F. 8.=58. évf. 1. sz. (1976)
. – U.F. 21. köt.=83. köt. 1. sz. (1976. jan.)
 
 
 
Próbaszám esetén
 
A próbaszámot is kibocsátó folyóiratok számozási adatának leírása attól függ, hogy a
mutatványszámot követõ részegységek számozása figyelembe veszi-e a próbaszámot
vagy sem.
Ha figyelembe veszi:
 
Pl.: . - Próbaszám¹³ (1996). –
 
Csongrád megyei hírdetõ : ingyenes, független, információs hetilap! / alapította
Márton Attila. – 1993, 1.=mutatványsz. (okt. 20.) –
 
Ha nem veszi figyelembe:
 
Pl.: . – Próbaszám (1994. dec.) ; 1. évf. 1. sz. (1995. jan.)
Budaörsi panoráma : színes regionális magazin / lapalapítók Televízió
Budaörsért Alapítvány, Bakk Endre Kanonok Alapítvány, Helvetica
Stúdió Kft.; fel.szerk. Deregán Gábor. – 1. évf. 1.=próbasz. (1994. dec. 5.);
1.évf. 1. sz. (1995. jan.) –
 
A Számozás adatcsoportjának tükröznie kell, hogy az adott folyóiratról nyitott vagy
lezárt leírást készítettünk.
 
Nyitott leírás, a lap megjelenése folyamatos:
 
Pl.: Csopaki kapocs : kulturális közéleti lap / fel.szerk. Nagyné Pap Erzsébet. –
1.évf. 25. sz. (1993) -.- [Csopak] : Zöldvonal, 1993 -.- ill.;45 cm
 
Lezárt leírás, a lap megszûnése után:
 
Pl.: Csopaki kapocs : kulturális közéleti lap / fel.szerk. Nagyné Pap Erzsébet. –
1.       évf. 5. sz. (1993) – 3. évf. 2. sz. (1995). – [Csopak] : Zöldvonal, 1993 – 1995.
– ill.; 45 cm
 
A lap megszûnésekor le kell zárni a Számozás és Megjelenés adatcsoportban a leírást.
Megjelenés adatcsoportja
Fõforrás: a címoldal, címoldal-helyettesítõk, elõcímlap, gerinc, élõfej, lapalji címszalag
Az adatcsoport elemei:
. – Megjelenés helye : Kiadó neve, megjelenés éve
 
A megjelenés helyét és a kiadó nevét a könyvek leírási szabályaihoz hasonlóan írjuk le. Abban az esetben, ha nem találjuk a kiadót, szögletes zárójelbe jelölni kell a következõ képpen: [s.n.] sine nomine = név nélkül.
Hasonlóan, ha a kiadó székhelye sem állapítható meg, akkor alkalmazható a sine loco = hely
nélkül kifejezés szögletes zárójelbe tett rövidített alakja [s.l.].
Ha mind a megjelenés, mind a nyomtatás, mind a copyright éve ismeretlen. A megjelenés
feltételezett vagy hozzávetõleges évét kell szögletes zárójelben közölni, a megfelelõ latin
nyelvû kiegészítések rövidítéseivel:
[ante 1980] jelentése: 1980 elõtt
[post 1980] jelentése: 1980 után
[ca 1980] jelentése: 1980 körül
 
5. Fizikai jellemzõk adatcsoportja
 
Fõforrás: maguk a részegységek.
Az adatcsoport elemei:
. – a részegységek száma: illusztráció; méret + melléklet
 
A részegységek számát csak zárt leírásban szabad közölni. Ha az idõszaki kiadvány
állandó jellemzõje az illusztráltság, akkor ezt a tényt jelöljük, egyébként az illusztráció
adatát nem kell megadni. Méretként az idõszaki kiadvány cm-ben mért gerincmagasságát
kell leírni arab számmal és minden megkezdett cm-t felfelé kerekítve.
 
Pl.: . – 6db; 27 cm
. – 7db : ill.; 30 cm
 
  1. Sorozat adatcsoportja
 
Fõforrás: a címoldal, a címoldal-helyettesítõk, az elõcímlap, a gerinc, az élõfej, a lapalji címszalag.
Az adatcsoport adatelemei:
 
. – (A sorozat fõcíme = Párhuzamos címe : a sorozat alcíme / Szerzõségi
közlése, a sorozat ISSN-je; sorozati szám. Alsorozat adatai)
 
A sorozat alcímét csak akkor kell leírni, ha a sorozat címe túl általános és ezért nem azonosítja a sorozatot. A sorozat szerzõségi adatát pedig akkor kell leírni, ha nincs alcím és a sorozat fõcíme semmitmondó.
Nyitott leírásnál a sorozati számot akkor kell leírni, ha a sorozati számok az egyes részegységeken azonosak, zárt leírásban mindig.
A sorozati számot nem szabad leírni nyitott leírásban, ha a sorozati számok az egyes részegységeken belül különbözõek.
 
Pl.: . – (Statisztikai idõszaki közlemények, ISSN 0439 – 9374; 439 – 480.)
 
  1. Megjegyzések adatcsoportja
 
A leírás egyetlen adatcsoportja, ahol szabadon, a bibliográfia nyelvén fogalmazhatja meg közlendõit a katalogizáló. Egyetlen kikötés, hogy a fogalmazás rövid, tömör, lényegretörõ legyen.
Kötelezõ megjegyzést tenni a következõ esetekben:
 
● A kiadvány megjelenésének idõszakosságáról, ha az az 1. adatcsoportban nem volt
leírható.
Pl.: . – Havonta. –
 
● A címváltozásról.
 
Pl.: az 1. adatcsoportban a 7.adatcsoportban
Hetvenhét . – Címváltozata: 77
MI Újság . – Címváltozata: MI
 
● A fõcím jelentéktelen mértékû megváltozásáról.
 
Pl.: az 1. adatcsoportban a 7. adatcsoportban
Lovassport, lótenyésztés Lovassport és lótenyésztés
 
● A fõcím jelentõs mértékû megváltozásáról, ha az csak egy-két részegységet érint.
 
Pl.: az 1. adatcsoportban a 7. adatcsoportban
Horgász-Vadász magazin . – Fõcím az 1994. dec. számon:
Horgász-Vadász irodalmi magazin
 
● Ha az idõszaki kiadványnak nincs más címe, mint a közreadó testület neve, a
megjegyzés a fõcímet magyarázhatja vagy kiegészítheti.
 
Pl.: az 1. adatcsoportban a 7. adatcsoportban
Miskolci Nemzeti Színház Mûsorfüzet
 
● Ha az idõszaki kiadvány hasonmás kiadás, megjegyzésben kell megadni az eredeti
kiadás címét, ha az a hasonmás kiadás címével nem azonos, illetve az eredeti
megjelenési helyet és kiadót.
 
● Ha egy idõszaki kiadvány egy másik idõszaki kiadványnak tartalmi vagy nyelvi
változata, erre vonatkozóan megjegyzést kell tenni, feltüntetve a leírt kiadvánnyal
azonos idõszaki kiadvány címét és ISSN-jét.
 
Pl.: az 1. adatcsoportban a 7. adatcsoportban
Voyages en Hongrie . – Más nyelvû kiadása: Magyar panoráma
=ISSN 0541-931X
 
● A számozás adatcsoportjának elmaradása esetén megjegyzést kell tenni az idõszaki
kiadvány számozatlan voltára.
 
● Közölni kell a szögletes zárójelbe tett számozási adat forrását.
 
● A sorszámozás és keltezés rendszertelenségeire és sajátosságaira megjegyzést kell
tenni.
 
Pl.: Szünetelt: 1953. aug. – 1957. jan.
 
● Ha az összefoglaló szintû lezárt leírás az idõszaki kiadvány egy közbensõ vagy az
utolsó részegységérõl készült, a Megjegyzésben meg kell adni az induló részegység
számozási adatát.
 
● Az idõszámításunktól eltérõ rendszerben közölt idõszámítást meg kell jegyezni.
 
● Ha az idõszaki kiadvány évfolyam- és kötetjelzést is közöl, a kötetjelzést a
Megjegyzésben kell leírni.
 
● A sorozatcím véletlenszerû hiányára megjegyzést kell tenni.
 
● Megjegyzésben kell leírni a megváltozott sorozatcímeket.
 
● Megjegyzést kell tenni a kiadványban tévesen közölt ISSN-re.
 
● Kötelezõ megjegyzést tenni címváltozás esetén a bibliográfiai kapcsolatra. A
megjegyzésnek tartalmaznia kell az elõzõ, az új vagy az összeolvadó idõszaki
kiadvány kulcscímét és ISSN-jét.
 
● Ha az idõszaki kiadvány egy másik idõszaki kiadvány melléklapjaként jelenik meg,
megjegyzésként meg kell adni a fõlap, ha pedig fõlapként jelenik meg a melléklap
címét és ISSN-jét.
 
  1. Terjesztési adatok
 
Fõforrás: bármely adatforrása.
Adatelemei:
. – ISSN = kulcscím : terjesztési feltételek : ár
 
Pl.: . – ISSN 0133-2872 : belsõ használatra : 3,-Ft
 
Az adatelemek közül csak az ISSN-szám leírása kötelezõ. A kulcscím az idõszaki kiadvány azonosítása és nyilvántartása céljából megállapított cím, leírása az egyszerûsített leírásban csak akkor kötelezõ, ha eltér a kiadvány fõcímétõl. Az ár csak akkor közölhetõ, ha az állandónak tekinthetõ vagy ha a kiadványnak elõfizetési ára is van. Ilyenkor a részegység ára megelõzi az elõfizetési árat. Terjesztési feltételeket pedig akkor közlünk, ha azok a szokványostól eltérnek.
 
 
Példák az idõszaki kiadványok néhány leírási módjára
 
 
1. Monografikus szintû leírás
 
A monografikus szintû leírás az idõszaki kiadvány egyetlen részegységérõl vagy egyetlen (több részegységbõl álló) évfolyamáról készülhet. A leíráskor az eddig megismert szabályokat kell alkalmazni.
 
 
Pl.: Irodalomtörténet : a Magyar Irodalomtörténeti Társaság
folyóirata / fõszerk. Nagy Péter. – U.F. 8.=58: évf. 1.sz. (1976.) –
Budapest : Akad.K., 1976. – 19 cm
Indulás: 1. évf. 1/2. füz. (1912. jan./febr.)
ISSN 0021-1478 : 48,-Ft évenként : 12,-Ft számonként
 
2. Összefoglaló szintû nyitott leírás
 
Pl.: Alföld : irodalmi és mûvelõdési folyóirat / fõszerk. Kovács Kálmán. –
27.évf. 1. sz. ([19]76. jan. ) -.- Debrecen : Hajdú m. Lapk., 1976 -.- ill.;
24 cm
Havonként. – Indulás: 5. évf. 3.=17. sz. (1954, õsz)
ISSN 0401-3174 : 72,-Ft évenként : 6.-Ft számonként
 
3. Összefoglaló szintû lezárt leírás
 
Pl.: Magyar hírlap : politikai napilap / fõszerk. Darvasi István. – [Budapesti
[kiadás]. – 9. évf. 1. sz. (1976. jan. 1.) – 17. évf. 204. sz. (1984. aug. 31.). –
Budapest : Lapk., 1976 – 1984. – ill.; 42 cm
Indulás: 1. évf. 1. sz. (1968. ápr. 6.)
20,-Ft
 
4. Sorozat leírása
 
Pl.: Magyar személynévi adattárak / kiad. Az ELTE Magyar Nyelvészeti
Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. – 1 -.- Budapest :ELTE,
1974 -.- 20 cm
ISSN 0324-7864 = Magyar személynévi adattárak
 
Pl.: Magyar história / a sorozat szerkesztésében közremûködött az MTA
Történettudományi Intézete; szerk. Heckenast Gusztáv. – Budapest :
Gondolat, 1975 -.- ill.
Rendszertelen idõközökben. – Számozást nem tartalmaz. – 1985-tõl
Életrajzok alsorozatot ismegjelentet
ISSN 0324-7716 = Magyar história
 
Évkönyv leírása
 
Pl.: Világgazdaság : adatok, tények, tendenciák / fel.szerk. Bánki András. –
2003. – Budapest : Zöld újság Rt. – 120p. : ill.; 32 cm
Évente. – Indult: 1998
 
 
Pl.: A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának évkönyve az …
Iskolai évrõl / szerk. Gyõri L. János [et al.]. – 1990/91/1991/92. –
Debrecen : Ref. Kollégium, 1992. – 132p. ; 21 cm
Indulás: 1980/81
Megjelenés: 1982
ISSN 0236-9605
 
 
 
Idõszaki kiadványokban megjelent részdokumentumok analitikus leírása
 
Pl.: Az európai integráció történetének mérföldkövei, 1945-1998 : áttekintés /
Oliver Rathkolb. – In: Európa kalauz / [Christine Stix-Hackl et al.]. –
Budapest : Környezet és Fejlõdés K., 1999. – p. 83-92.
 
 
Pl.: A tudásszociológiáról / Tomka Miklós. – In: Mûvelõdésszociológiai
szöveggyûjtemény / Heleszta Sándor. – [Salgótarján] : Mikszáth, 1998. –
p. 18-22.
 
 
 
 
 
Fogalmak:
 
 
Címoldal
A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a fõcímet, a szerzõségi adatokat , a teljes vagy részleges impresszumot, esetleg a párhuzamos címet és rendszerint a teljes vagy részleges számozási adatokat. Az ezeket az adatokat más-más nyelven megismétlõ oldalak mindegyikét címoldalnak kell tekinteni.
 
Címoldal-helyettesítõk
Az idõszaki kiadvány címoldalt helyettesítõ oldala vagy oldalának része: borító, lapfej, szerkesztõségi közlést tartalmazó oldal, kolofon és a borítófedél egyéb oldalai.
 
Elõcímlap
A címlapot megelõzõ, bibliográfiai információkat közlõ lap.
 
Gerinc
A kötéstáblának vagy borítófedélnek a kiadvány testét összefogó része. A gerincen szerepelhet az idõszaki kiadvány címe (gerinccím, másképp hátcím) és egyéb bibliográfiai információk.
 
Élõfej
A kiadvány szövegoldalainak felsõ szegélyén szalagszerûen elhelyezkedõ, bibliográfiai adatokat tartalmazó közlés. Nem minõsül címoldal-helyettesítõnek, de egyes adatelemek leírásakor fõforrásként kell figyelembe venni.
 
Lapalji címszalag
A kiadvány szövegoldalainak alsó szegélyén szalagszerûen elhelyezkedõ, bibliográfiai adatokat tartalmazó közlés. Nem minõsül címoldal-helyettesítõnek, de egyes adatelemek leírásakor fõforrásként kell figyelembe venni.
 
Kolofon
Az idõszaki kiadvány fõcímét, alcímét, szerzõségét, továbbá a kiadására és elõállítására vonatkozó lényeges adatokat tartalmazó záradék. A kolofon megjelenhet a kiadvány címoldalán, címoldal-helyettesítõin, elõcímlapján, gerincén, élõfején vagy lapalji címszalagján, illetve bármely szövegoldalán.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Viagra Online Generic Fast Delivery EllIdeoro

(EllArrats, 2019.10.15 02:29)

Zithromax Mail Singapore <a href=http://buycialonline.com>cialis 5 mg</a> Allpills Kamagra En Ligne Bordeaux

Cialis Precio Farmacia Espana StevDeeria

(StevRaph, 2019.09.20 14:57)

Does Amoxicillin Cause Increase Thirts <a href=http://bmamasstransit.com>cialis 5mg</a> Cialis Verkauf

Blood pressure - If you fancy know more

(Amypebycle, 2018.10.11 21:44)

Torsion bras de quelqu'un est comment dur votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur sentiment pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque temps votre manque de sensibilite bat, il pompe le sang tout au long vos arteres a la prendre facilement de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/acheter-tadalafil-50-mg-yeux/

Measuring Blood Stress

(Amypebycle, 2018.09.27 13:01)

Torsion bras de quelqu'un est comment robuste votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur essence pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque set votre moelle bat, il pompe le sang par de vos arteres a la flanerie de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-express-france/