Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dokumentumismeret

2012.03.29

 

Dokumentumismeret
Dokumentum = rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló objektum (információhordozó), önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása.
 
A dokumentumokat több szempont szerint csoportosíthatjuk:
- az előállítás technológiája,
- tartalmi vonatkozások,
- formai sajátosságok,
- egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)
 
Az előállítás technológiája szerint
- nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány)
- nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok)
 
A tárolt információk forrásértéke szerint
- elsődleges(primer): a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező új információkat.
- másodlagos(szekunder): már ismert információkat dolgoznak fel
 
A megjelenés formája szerint
- vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)]
- auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez
- audiovizuális(képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD
- elektronikus(számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)
 
Egyéb szempontok
- megjelenési gyakoriság(egyszeri alkalommal, illetve periodikusan, ismétlődően megjelenő dokumentumok-időszaki kiadványok, sorozatok);
- hordozó(papír, film, mágneses és optikai hordozók);
- publicitás (publikált (50-nél nagyobb példányszámban megjelent) és nem publikált dokumentumok: kézirat).
 
A könyvtári gyűjtemény szempontjából a legjellemzőbb felosztás a hagyományos és a nem hagyományos dokumentumok köre.
 
Hagyományos, szöveges dokumentumok
I. Könyv = a szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő - esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz." Részei: védőborító, fülszöveg, címoldal (szerző, cím, kiadás adatai), verzó, tartalomjegyzék, kolofon.
 
Csoportosítása:
 
Forma szerint:kötött (keménytáblás), fűzött(puhatáblás)
Tartalom szerint: szépirodalom, ismeretközlőművek
Tárgyalás színvonala szerint: ismeretközlő: szakirodalom(tudományos igényű művek), ismeretterjesztő irodalom (közérthető színvonalú művek); irodalom:szépirodalom (művészi színvonalú),szórakoztató irodalom (művészi igény nélküli)
 
Funkció szerint: ismeretközlő művek (monográfia = egy témát dolgoz fel részletesen, összefoglaló mű = egy szakterület ismeretanyagát rendszerezi, tanulmánykötet = több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz), tájékoztató segédkönyvek (a közvetlen tájékozódás, azonnali, gyors információszerzés eszközei), tankönyvek (az iskolai rendszernek megfelelően korcsoportonként és tantárgyanként közlik a didaktikus módszerekkel feldolgozott tananyagot)
 
Segédkönyvek fajtái
a. lexikon (az egyes fogalmak rövid, tömör, szakszerű magyarázatát betűrenden közli); lehet általános~ vagy szak~; felépítése betűrendes; pl. ált. ~:Magyar nagylexikon, szak~: Magyar irodalmi lexikon
b. enciklopédia (összefüggésében tárgyalja az ismereteket); lehet általános~ és szak~; felépítése tematikus; pl. ált~: Cambridge Enciklopédia, szak~: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája
c. kézikönyv (egy tudományterület összefoglaló műve)
d. szótár (egy nyelv vagy szakterület szavait betűrendbesorolva közlik); lehet egynyelvű (értelmező, betűrendes, helyesírási, szinonima, kiejtési, történeti, etimológiai, írói) vagy többnyelvű; pl. egynyelvű értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár, kétnyelvű: Magyar-angol szótár
e. közhasznú ismeretek tára: menetrend (tematikus);térkép (égtájak szerinti)pl. Budapest térkép; telefonkönyv (betűrendes); szaknévsor (betűrendes, tematikus) pl. Arany Oldalak ; polgári kisokos(tematikus); pályaválasztási tanácsadó(tematikus )
f. adattár: fogalomtár (betűrendes) pl. Irodalmi fogalomtár A-Z ; kronológia (időrendi) pl. Magyar történeti kronológia;eseménytár (tematikus, időrendi) pl. Tények könyve; névtár (betűrendes) pl. Ki kicsoda
g. atlasz (tematikus) pl. Képes Világatlasz
h. bibliográfia lehet általános vagy szak; felépítése:tematikus, pl. ált.:Magyar Nemzeti Bibliográfia, szak: A középkor világa
 
 
II. Időszaki kiadványok, sorozatok =olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadványok, amelyek egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) állnak; ezeket rendszerint számozásuk, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól)
 
Fajtái:
Periodika (fajtái) (periodicitás) (cél) (példa)
-hírlap: lehet napilap és hetilap; napilap naponta, hetilap hetente jelenik meg; célja a gyors tájékoztatás, a hetilap ált. tematikus; pl.: napilap Blikk, hetilap HVG
-folyóirat lehet általános, tudományos, szak~, ismeretterjesztő, szórakoztató, tallózó és referáló; megjelenés havonta v. negyedévenként; célja az adott szakterület legújabb eredményeinek közlése; pl. ált.:Valóság, tud.: Fizikai Szemle, szak: História, ism.terj.: National Geographic, szór.: Nők Lapja, tallózó: Tallózó
-évkönyv (egy-egy időszakról szól vagy tematikus); rendszeresen jelenik meg; egy intézmény tevékenységével foglalkozik; pl.: Statisztikai Évkönyv, Csillagászati Évkönyv
-sorozat (szépirodalmi vagy szakirodalmi); változó megjelenésű; önálló kötetekből áll; pl. szépir.: Magyar elbeszélők, szakir.: Búvár zsebkönyv
 
 
III. Egyébszöveges dokumentumok
A.    Kézirat (néhány példányban készült, belső használatra vagy korlátozott nyilvánosság elé szánt írásmű)
B.     Disszertáció (a tudományos minősítés fokozatainak elnyeréséért készített tudományos értekezés), szakdolgozat (egyetemi, főiskolai tanulmányok befejeztével készül)
C.     Kutatási jelentés (a tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység eredményeiről közreadott, primer információkat tartalmazó dokumentum)
D.    Fordítás (fordító irodák által, megrendelésre készített kis példányszámú dokumentum)
E.     Kisnyomtatvány(szabadalmi leírás = egy találmány leírása,szabvány = ismétlődő tevékenységek egységesítését szolgáló dokumentum, termékismertető irodalom = hirdetési céllal készülnek)
Nem hagyományos dokumentumok
auditív (hangzó anyagot rögzít); adathordozó lehet hanglemez, hangszalag, CD lemez; a megjelenítő eszköz lemezjátszó, magnetofon, CD lejátszó
vizuális (képi anyagot rögzít); fénykép, tabló, kép, térkép, kotta, mikrofilm diafilm, némafilm (utolsó háromhoz vetítő eszköz szüks.),
audiovizuális (képet és hangot is rögzít); hangosfilm (filmvetítő), videofilm (video, televízió ), DVD (DVD-lejátszó)
multimédia: mágneslemez, CD, DVD (megj.: számítógép)
elektronikus: hajlékony és merevlemez, CD-ROM, DVD-ROM; (megj.:számítógép)
Az elektronikus dokumentumok jellemzői:
Elektronikus formában léteznek, változtatás nélkül reprodukálhatók; példányszámuk előre meg nem határozott; használatuk időben és térben nem korlátozott; változatos téma és forma jellemzi; decentralizált; nehéz megállapítani a szerzőt, címet, kiadás adatait; egyetlen azonosítási pont az URL.
 
Típusai:
CD-ROM (lokális hozzáférésű, offline)
- bibliográfiai: egy tudományterület szakirodalmi jegyzéke
- teljes szövegű: egy teljes dokumentum
- szótár: egynyelvű, többnyelvű
- multimédia: különféle média egymás mellett
Internetes dokumentumok (távoli hozzáférésű, online) -weblapok, adatbázisok stb.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.