Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az írás története

2012.03.22

Az írás története:

http://www.famakonyv.hu/tori1.html

Írástörténet

A mai kor embere számára már elképzelhetetlen az élet írás nélkül. De mi is az írás? Mit csinálunk amikor írunk? „Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségek által elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere, mely bármikor reprodukálható.” /Kéki Béla/

Évezredek teltek el úgy, hogy az ember minden fontos vagy kevésbé fontos információt kénytelen volt a fejében hordozni. S öt évezrede küzd, hogy minél fejlettebb s egyben egyszerűbb írásrendszert mondhasson magáénak.

Tegyünk egy kis kitérőt, és vegyük sorra a tárgy írásnak azokat a kezdetleges eszközeit, amelyeknél már megjelenik a rögzítés, üzenetközvetítés szándéka.

Első feladatunk az írás előzményeit áttekinteni.

Tulajdonjegy – billog, az állattenyésztéssel foglalkozó népeknél jelenik meg, a jószágaik jelölésére szolgált. Vassal beleégették az állataik bőrébe vagy szarvába a különböző billogot: madárláb, kereszt, csillag, kerék, kehely és szív alakztat fordul elő legtöbbször.

Nagyobb teret nyújtanak a feljegyzésekre a rováspálcák. Szerződéseket, feljegyzéseket, adófizetéseket rögzítettek a pálcákra és kettéhasították. Ez az eljárás szerte a világon elterjedt. Szibériában, Afrikában és Óceániában még ma is alkalmazzák. Alkalmazásuk, nálunk magyaroknál is általános volt. Az adószedőt ravónak, rovónak nevezték, innen ered a megróni szavunk és a „ sok van a rovásodon” szólásunk.

Hírnökbotot a nevének megfelelően hírek, üzenetek küldésére használták. Ahány pontból állt az üzenet annyi eltérő formájú jelet véstek rá.

A kínaiak a legősibb emlékeztető eszközként tartják számon a csomójeleket. Nádból és kákából font zsinegre csomót kötöttek ezzel számoltak. Innen ered a „kákán is csómót keres” szólásunk.Az inkák által használ kipu ennél bonyolultabb információ tárolására is alkalmas volt. Alapzsínórból és mellékfonalakból állt.

Afriaki négerek kagylófüzérek segítségével üzeneteket küldtek egymásnak. Irokéz indiánok kagylókat és annak színét is változtatták. Vampunak nevezték.Érdekesség, hogy hat kagyló jelentette a szermi vallomást, két kagyló egymásfelé fordítva a barátságot, ellenkező oldalra fordítva pedig az ellenséget jelentette.

Rózsafüzérek a buddhista szerzetesek találták ki és a katolikus egyház még most is alkalmazza.

A füstjelek kétségkívül az üzenetközvetítés legősibb formája volt.

Barlangrajzokat a képírás előzményeihez sorolhatjuk. Leghíresebbek és a legszebbek az altamirai barlangrajzok és Lascaux-ban, az ősember sixtusi kápolnájaként nemlegetett barlangrajzok.

Az írás fejlődésének állomásai következnek.

Képírás vagy piktográfia a barlangrajzokból fejlődött ki, csak jelképes ábrázolása embernek, állatnak. Jellemzője, hogy konkrét tárgyakat ábrázol, amelyek hol egy-egy szót, hol egész mondatot jelentenek, de nem egyetlen nyelv szókincséhez kötve.

Fogalomírásnál, ideográfiánál vagy ideogrammáknál az ember a képírás jeleit elsődleges jelentésen túl, más összefüggéseiben használta. Az eddigi jelentéstartalom kibőbül a tárgyakhoz kapcsolodó fogalomkörrel. Pl. Az egymás mellé rajzolt láb rajza nemcsak a lábat jelentette, hanem a menést, járást stb. Amikor a képírás ilyen elemekkel kezd telítődni, akkor fogalomírásról beszélünk, melynek jelei az ideogrammák.

Szó és szótagírásnál a jelek hosszabb-rövidebb hangsort képviseltek. Több szótagból álló hosszabb szavakat egy szótagú szavak jeleinek egymás mellé sorakoztatásával fejezték ki. Pl. silány sí és lány

a fejlődés, felfedezés hatására új fogalomalkotásra kényszerítette az embereket így jött létre a betűírás. Már nem lehetett mindent képírással kifejezni.

A nem betűírások bemutatását Mezopotámiában kell kezdeni. Mezopotámia az ékírás hazája. Sok nép fordult itt meg a történelem során. Ezek közül a sumérokat kell kiemelnünk.  Agyagtáblákra írtak. A ránk maradt legjelentősebb összefüggő szöveg a sumér eredetű Gilgames eposz, mely a világirodalom legrégebbi eposzának számít. Érdekesség, hogy Bibliában megjelenő özönvíz leírása is megtalálható benne. Mezopotámiában a királyok törvényei és hőstettei láthatóak a kiásott leleteken. A leghíresebb Hammurapi törvénykönyve. Egyiptomi írás változatai:

Hieroglif jelek, a szent vésetek valóságos művászi alkotások. A díszírást emlékműveken, kőbe, fába vésett emlékiratokon lehet látni. Legismertebb őrzője rosetti kő, melynek kalandos történetét érdemes felkutatni. Champollion nevéhez fűződik a kartzus felfedezése és az egyiptomi írás megfejtése.

Egyszerűsítették az írást, alkalmazkodva a mindennapi élethez és a gyorsabb tempóhoz. Így jött létre hieratikus írás, amit a mindennapi életben használtak levelezéshez, gazdasági feljegyzéshez, irodalmi szövegek leírására. Lényege, hogy a hieroglif jeleket egyszerűbben írták.

Megjelenik egy harmadik írás ami gyorsabb, világosabb ligatúrát (összevonást) tartalmazó úgynevezett népies, démotikus népi írás.

Papirusz tekercs, pergamen Pergamón városában.

Kínai írás jellemzői.

A kinai írás legrégibb ismert nyomait jóscsontokon és a teknősök páncéljára vésve láthatjuk.

Piktogrammoknak nevezzük az első jeleket, rajzokat, ami kb. 4000 éves múltra tekint vissza. Nem alakult ki a betűírás ez pedig a nyelvük sajátosságainak köszönhető. Csupa egy szótagú szóból áll, nem ragoznak, egy-egy szó többet jelent, attól függően, hogy a hangsúlyt hova teszik. Feltalálják a papírt, nyomtatást, porcelánt, lőport, iránytűt. Ma fogalomírás van, 44.000 jelük van.

Japán írás a ragozó nyelv

Az első szótagírásukat a hiraganát, 71 jel alkotja, ami bármely szó leírására alkalmas, de ragok, névutók, igekötők írására használják.

Kissé szögletesebb formából álló második írásuk a katakana, ami szintén 71 jelből áll, külföldi földrajzi, személynevek, indulatszavakra használják. 5 magánhangzót használnak a,i,e,o. 40 szótagjelhez kapcsolódik.

A betűírás kikalakulásának ideje és helye a mai napig tisztázatlan. Néhány kutató szerint ezek az írások párhuzamos fejlődéssel jöttek létre, vagyis önállóan alakultak ki, de hatottak egymásra. A betűírásokat kevésbé részletezve, inkább csak felsorolásszerűen szándékozom bemutatni.

Protosínai írás: Sínai-félszigeten kb. i.e. 1500 körül jött létre ami 30 jel kombinációja volt és csak mássalhangzókat jelölte és jobbról balra haladt.

Föníciai alfabétum: 22 mássalhangzóból álló betűsorok alkották, jobbról balra írtak és vízszintesen. Eleinte nem használtak szóközt, később vonásokkal, pontokkal jelölik a külön szavakat.

Héber írás: kezdetben ékírást használtak majd szögletes keskeny betűírásra tértek át. Kb.i.e. 4 században qaudrát írás, egy négyzetbe bele lehet tenni az írást, magánhangzót nem használtak, először fönt majd lent is pontokkal jelölték diakritikus jelek.

Arab írás: nabateusok írása, muszlin vallás tiltja az ember ábrázolását, ezért nagyon ékes díszítést használnak, arameusoktól veszik át a jeleket 22 jel van a hiányzókat diakritikus jelekkel pótolják.

Görög írás: átveszik a föníciaiak írását. 24 karakter i. e. 8. században jobbról balra írnak, 7. században busztrofedon, 500 körül balról jobbra, magánhangzókat alkotnak.

Latín írás: görgögök és az etruszkok írása hatott a latinokra praenestei fibula

Római kapitális írás: (capitalis quadrata) merev és szögletes maiuscula írás: valamennyi betűje két párhuzamos vonal közé illeszthető, a szavakat nem választották el egymástól, scriptio continua. Írnokok, másolók a scriptorok írásait capitalis rustica-nak hívták. Kisé nyújtott, karcsú, könnyen írhatók voltak. Capitalis kurzív hevenyészett odavetett változat. Unciális csupa nagybetű maiuscula.

Szemiunciális: 3 zónás változat jelenik meg, de még nincs kisbetű.

Karoling minuscula: kisbetűk, könnyen-gyorsan írhatók, kis helyet foglalnak, árkádosak.

Gótikus írás: keskeny, hosszúkás, szögletes betűk, lassan írhatók

Gótikus kurzív: folyóírás, betűket egybe írják.

Germán rúnák: 24 betűs, de van 16 betűből álló is, ezt futharknak hívják.

Glagolita: Metód és Cirill a görög minuscula-ból szerkesztik 38 betű, szögletesek, szorosan egymás mellé írják de nem egybe. Cirill írás Metód tanítványa Kliment 43 betű cirillnek nevezte, görög unciálisból szerkeztette, 24 görög 5 gagolita a többi a saját szerzeménye.

Székely-magyar rovásírás honfoglaló őseink általánosan használt írásáról van szó.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.