Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Audiovizuális dokumentum

2012.05.11

 

1.     Az audiovizuális dokumentum fogalma, fajtái
2.     Az audio-, a vizuális és az audiovizuális dokumentumok tárolási, raktározási módjai
3.     Állományvédelmi alapismeretek audiovizuális dokumentumok esetén
1.
Audiovizuális dokumentumok
Audiovizuális dokumentumok hangot és képet rögzítenek. Kezdeti megjelenésük
a hangosított diafilm és a hangosfilm- könyvtári előfordulásuk nagyon ritka.
Az információt rögzítő anyagok:
·        mágnesezhető felület:
o   floppy lemezen,
o   hangszalagon,
o   videoszalagon
az információ rögzítése,
·        fémbevonat: az optikai lemezen (CD, DVD), amelyre a digitális jeleket lézerrel beégetik,
Az elektronikus információhordozókat az adatok tárolási módja szerint két csoportra oszthatjuk:
o   analóg dokumentumok,
o   digitális dokumentumok,
·        az információt hordozó felület anyaga szerint szintén két csoportra oszthatjuk:
o   mágnesen hordozók,
o   optikai hordozók,
·        az analóg hordozók az információkat folyamatosan változó módon tárolják, rögzítik: a hangszalagokon és videoszalagokon pl. a mágneses részecskék aszerint rendeződnek el, ahogy a felvétel készítése során kapott és megfelelő módon átalakított, modulált elektromos impulzusok szabályozzák őket,
·        a digitális információrögzítés a következő elven történik: a feldolgozandó (rögzítendő) információt olyan kis elemekre bontják fel, hogy valamennyi eleméről megállapítható egy adott kritérium szerint meglévő (azaz igen) vagy meg nem lévő (azaz nem) tulajdonsága. Ez az igen-nem megfeleltetés az alapja a bináris elvnek (2-es számrendszer), amire az egész számítástechnika épül,
·        a mágneses részecskék a számítógépes mágnesszalagon, a floppy lemezen,
a számítógépek merev lemezén a bináris kódoknak megfelelően (igen-nem) rendezettek,
·        az optikai lemezek elnevezésüket az információrögzítés technikája alapján kapták: a digitális (igen-nem) jeleket a fény rendkívül kis tartományra történő fókuszálásával, lézer fénnyel égetik be a műanyag lemezre felvitt fémrétegbe. Ez az eljárás két szomszédos információegység (bit) olyan sűrű, egymás mellé helyezését teszi lehetővé, hogy pl. egy 12 cm átmérőjű lemezen kb. 6 km hosszúságú barázda mentén helyezhetők el a bináris jelek.
Az újabb optikai lemezeken – pl. DVD – még sűrűbben helyezhetők el ezek a jelek.
A gyakorló könyvtáros számára állományvédelmi szempontból elsősorban:
·        a floppy lemezek,
·        a hang- és videoszalagok,
·        a CD (kompaktlemez = tömör lemez) – zenei CD, multimédia lemez, szöveges CD
·        és az újabb, már Magyarországon is terjedő nagyobb tárolókapacitású lemez, a DVD (Digital Versatile Disc = digitális sokoldalú lemez)
jelent feladatot.
(Állománygondozás, raktározás, állományvédelem – 2.3.2.)
Videodokumentum: műanyag lapon, szalagon rögzített kép, hang, amely elektronikusan tehető láthatóvá és hallhatóvá. A valóságból vagy mesterségesen létrehozott képi információkat előbb elektromos jellé alakítják, majd mágneses v. digitális hordozón, többnyire hangfelvétellel együtt rögzítik.
Tartalmukat tekintve lehetnek:
·          elsődleges, primer dokumentumok,
·          a korábban más hordozóra készült alkotások (mozi v. televíziófilmek).
A videokazettáknak minden könyvtártípusban helye van.
·        Oktatási intézmények: az oktatómunkához kapcsolódó felvételeket gyűjtik.
·        Szakkönyvtárak: azokat a felvételeket, ahol a képi bemutatás elsődleges fontosságú.
·        Közművelődési könyvtárak: közönségigényt elégítenek ki.
A videokazettán tárolt információ megjelenítéséhez videomagnetofon és tv készülék szükséges
A nyilvánosságra hozott videoprogramokat nem pénzdíjas zártkörű rendezvények (és magáncélra) keretében lehet vetíteni, ingyenesen kölcsönözni, pénzért csak
a szerzői jogdíj fizetése után


 
Számítógépes dokumentumtípusok
·        Számítógépes dokumentumtípusok:
o   az elektronikus dokumentumok és azok fizikai megjelenítői, tárolói. Fontosak a könyvtári gyűjteményben. Pl. adatbázisok, CD-szótárak, CD lexikonok, multimédia CD-k, oktatóprogramok, stb.
o   elektronikus dokumentumok különböző elemekből állnak, pl. szöveg, hang, videofájl, számítógépen tárolt, használatához számítógéphez illesztett v. annak részét képező periféria (pl. CD-ROM) lejátszó szükséges, v hálózati úton érhető el. pl. adatbázis
·        Tárolás helye szerint lehetnek:
o   helyi (közvetlen) hozzáférésűek (fizikai hordozón terjesztett)
o   távoli elérésűek (közvetett elérésűek)- megfelelő telekommunikációs kapcsolattal bárhonnan használhatók
·        Előnyük: könnyen másolhatók, tartalmúk, formájuk könnyen átalakítható, szerkeszthető, kisebb helyet igényelnek, könnyen visszakereshetők, gyorsan elérhetők
2.
A Hanglemeztároló állványokon a polcokat kb. 10 cm-enként függőleges rekeszekre tagolják, ezzel biztosítják a lemezek görbülésmentes raktározását.
A diafilmek raktározására a szekrényes forma a legmegfelelőbb. A lapos, tálcaszerűen kiképezett fiókokban az egyes tekercseket tartalmazó műanyag hengerek közvetlenül is elhelyezhetők, de nagyobb áttekinthetőséget biztosít, ha a tálcát apróbb rekeszekre tagolják.
A mikro-dokumentumok közül az orsóra tekercselt filmet karton vagy alumínium dobozban tartják, a dobozokat polcra vagy fiókos szekrénybe helyezve. A mikrofilmcsíkok celofán védőtasakban kartotékszerűen sorakoznak egymás után a dobozokban vagy fiókokban és ugyanígy tárolható a mikrolap, a mikrokártya és a mikronyomat is. A celofántasak biztosítja a dokumentum védelmét. Mivel ezek a dokumentumok felül általában szabad szemmel olvashatóan tartalmazzák a legfontosabb azonosítási adataikat, használtuk esetén a dobozból vagy fiókból ugyanúgy kereshetők ki, mint a katalógus.
A videokazettát a legtöbb könyvtárban szekrényben tartják, és szabadpolcra csak a kazetták tokja kerül. A használó a kiválasztott tokhoz a kölcsönző pultnál kapja meg a kazettát. Ugyanez a helyzet a számítógépes dokumentumok és a CD lemezek esetében is.
(Állománygondozás, raktározás, állományvédelem – 1.6.)


 
3.
Természetesen létezik olyan állományvédő eszköz, amelynek a használatakor minden dokumentum teljes egészében kikerülhet a szabadpolcos térbe, és a használók válogatnak közülük. Ez csak ott oldható meg, ahol a könyvtár kijáratait is felszerelték védőkapuval, amely jelzi az esetleges eltulajdonítás tényét.
(Állománygondozás, raktározás, állományvédelem – 1.6.)
A könyvtári dokumentumok állapotát három oldalról fenyegeti veszély:
·        az anyaga,
·        a környezete,
·        a használata.
A főként szerves (természetes és szintetikus) anyagokból álló könyvtári dokumentumok létrejöttük idején vannak a legjobb állapotban. ettől kezdve megindul a természetes öregedés folyamata: különféle fizikai, kémiai, biológiai változások. Ezt az öregedési folyamatot a dokumentumok környezete és használata jelentősen befolyásolja: a kedvező környezeti körülmények és a gondos használat, kezelés lassítja az öregedési (tönkremenési) folyamatot, a rossz körülmények, gondatlan használat pedig drasztikusan ronthatja a dokumentum állapotát.
A könyvtári dokumentumokat, könyvtári állományt körülvevő könyvtári környezet alatt egyrészt a könyvtár külső környezetét értjük, másrészt a könyvtárépületen belüli, az állományt, illetve annak anyagait közvetlenül körülvevő belső környezetet (raktár, olvasószolgálati terület, kiállítási helyek stb.)
A könyvtár külső környezetéből érkező káros hatások:
·        a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának gyakori, nagymértékű, hirtelen változásai,
·        a levegő tartósan magas relatív páratartalma,
·        a tartósan túlságosan száraz, meleg levegő,
·        a szennyezett levegő: a fűtés, de főként a közlekedés következtében a levegőbe kerülő szilárd és légnemű anyagok: korom, por, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon. (megfigyelték pl., hogy a skandináv országokban, ahol általában tisztább a levegő, sokkal lassúbb a papírok öregedése, pusztulási folyamata, mint Európa többi, szennyezettebb levegőjű országában.),
·        a napfény hatása, mind a látható fénytartomány, de különösen a nem látható infravörös (IR) és ultraibolya (UV) sugárzás,
·        a természet és az emberi tevékenység által keltett rezgések,
·        természeti csapások: hirtelen lezúduló nagymennyiségű eső, árvíz, szélvihar, villám stb.


 
A belső könyvtári környezet károsító hatásai:
·        rossz klimatikus körülmények: a hőmérséklet ingadozása, tartósan magas hőmérséklet, túl száraz, túl nedves levegő, ezek gyakori változása. (A nyolcvanas évek végén egy Hollandiában élő magyar származású könyvkötőművész kiállítására készült az Országos Széchényi Könyvtár. Amikor a művész elkezdte a vitrinekbe kihelyezni a könyveit, 10 perc múlva észrevette, hogy a könyvek kinyíltak: a száraz levegő miatt a bőr összehúzódott. Azonnal visszacsomagolta a könyveket, és csak akkor volt hajlandó újra kitenni őket, amikor egy pótlólagosan beállított légnedvesítő többórás működése után megfelelő lett a kiállító terem relatív páratartalma.),
·        a mesterséges fényforrások infravörös és ultraibolya sugárzása,
·        szennyező anyagok: a fűtés, szellőztetés, a rossz ablak-, ajtószigetelések,
a klímaberendezések rossz légszűrése miatt a külső környezetből bekerülő szennyeződések,
·        biológiai károkozók: penészgombák, baktériumok, rovarok, rágcsálók,
·        rossz szigetelés miatt nedvesedő falak,
·        vízvezeték, csatornavezeték meghibásodása,
·        elektromos vezetékek, kapcsolók, berendezések meghibásodása következtében fellépő tűz.
A környezet károsító hatásait három csoportba lehet besorolni:
·        fizikai,
·        kémiai,
·        biológiai.
Ezek a hatások általában egymással összefüggésben szoktak jelentkezni, és egymást erősítve eredményezik a dokumentum állapotának erőteljesebb romlását, leépülését. Ez az összefüggés, kölcsönhatás például a következőben írható le.
vFizikai hatások (pl. hő, fény, nedvesség, mágneses tér) okozhatnak fizikai változásokat (hő: kiszárad a papír, a pergamen; nedvesség: ráncosodik a pergamen, hat összetapad a papír; mágnesesség: letörlődik a felvétel); gyorsíthatják a kémiai folyamatokat (oxidációt, savasodást); elősegíthetik a biológiai károsítók hatását
(a nedves, meleg levegő kedvező a baktériumok, penészgombák megtelepedésének).
vA kémiai hatások kémiai folyamatokat indítanak el (pl. a cellulóz molekulák savak és oxidáció következtében elhasadnak, rövidebbek lesznek, új anyagok keletkeznek a papírban, pergamenben); a kémiai folyamatok káros eredményeképpen fizikai változások lépnek fel a könyvtári dokumentumokban, (elszíneződik, törékennyé válik a papír; repedezik a bőr; elhalványulnak a tinták, festékek; foltok képződnek a papíron, pergamenen; kitöredeznek a betűk a papírból, pergamenből stb.)


 
vA biológiai károsítók fizikai változásokat okozhatnak (pl. a rovarok, rágcsálók szétrágják a könyvtestet, kötéstáblát, bőrt, pergament, papírt), kémiai folyamatokat indíthatnak el (pl. a penészgombák, baktériumok „felfalják”, enzimjeikkel lebontják a cellulózt, fehérjét, keményítőt).

Anyag
Károsító tényező
Károsodás
pergamen
tartós nedvesség, baktériumok,
penészgombák
hullámosodás, vetemedés, a
festékek szétfolyása, ragadósság, szétmállás, színes foltok
túlzott szárazság, hő
zsugorodás, merevség, keménység, barnulás
papír
tartós nedvesség, penész
ráncosodás, összetapadás,
foltosodás, szétmállás
szárazság
törékenység, repedezés
savak (lignin, kén-dioxid, tinta,
fény hatására)
barnulás, törékenység, kilyukadás az írás mentén
oxidáció (lúgok, fémszennyezések
és oxidok hatására)
törékenység, repedezés
fényképészeti anyagok
szakszerűtlen kezelés
(hőhatás, karcolódás
emulzió repedezése,
kép deformálódása, törés,
összetapadás
nedvesség, penészgombák
emulzió leválása vagy lebomlása, matt, színes foltosodás
kén-hidrogén-gáz (levegőből), oxidáló és redukáló anyagok, illékony
vegyületek (lakkból, festékből,
tisztító- és fertőtlenítőszerekből), fény
barna-fekete foltosodás,
elhalványodó színes foltok, ezüst kiválás, vetemedés, emulzió leválása, elhalványodás, elszíneződés
hang- és
videoszalagok, mágneslemezek
nyúlás, zsugorodás
 
kopás, külső mágneses tér, elektromos hatások (villám)
hangminőség romlik
 
zaj, áthallások, a felvett jelek
törlődése
tinták, festékek, nyomdafesték
fény, savak, lúgok
 
víz, szerves oldószerek, oxidáló
és redukáló hatású anyagok
(pl. klór, kén-hidrogén)
fakulás
 
oldódás, mázolódás
fa
nedvesség
 
szárazság
 
rovarok, rágcsálók
korhadás
 
repedezés
 
lyukak, teljes szétesés

 

Anyag
Károsító tényező
Károsodás
bőr
sav+víz
 
kén-dioxid+nedvesség,
fémszennyezések
 
fény
 
25 °C feletti hőmérséklet
gyengülés, enyvesedés
 
felszíni, majd teljes porladás,
vöröses szín
 
fakulás
 
kiszáradás, repedezés, zsugorodás
ragasztók: enyv,
keményítő
nedvesség, penészgombák
kioldódás, lapok összetapadása, ragasztó leépülése
műanyagok
fény (nem egyformán hat)
sárgulás, törékenység

A könyvtári dokumentumot használata – olvasás, szállítás, mozgatás, másolás, kiállítás stb. – során nagyon sok káros hatás érheti. Ezek zömmel fizikai jellegű hatások. Egy részüknek a negatív következménye azonnal és közvetlenül látható és tapasztalható (pl. szakadás, a könyvtest szétesése stb.). Más részüknek a hatása az előzőekben leírt környezeti károsító hatásokhoz hasonló (pl. erős fényhatás másoláskor vagy nem megfelelő kiállítási helyiségben). E kérdésekről részletesen a 6.1.3. pontban, a megelőző állományvédelmi kérdések kapcsán lesz szó.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Eco Slim Vélemények és ajánlások

(BellaKruger, 2018.11.17 17:33)

Mostanában már gyakran ajánlom a hozzám forduló pácienseimnek is, mint a műtét vagy a botoxkezelés alternatíváját.» Pozitív és negatív vásárlói vélemények a Bioretinről. Ha a klinikai kutatás és az orvosi vélemény nem győzött meg, akkor álljon itt a több száz elégedett vásárló véleményéből válogatott pár hozzászólás. CHOCOLATE SLIM javasolja, hogy a harc a nassolás, az ellenség száma 1 étrend! Felismeri, hogy ezek a kis sóvárgást, hogy eluralkodjon rajtad, de sosem teljesült egy apple vagy egy nagy pohár víz javasolt. <a href=http://infazavr.org/>infazavr</a> A méh mérgének növeli a véráramlást. Ennek eredményeként javul a belső szervek vérellátása. A fejfájás eltűnik. A Szent János sertés kedvező tulajdonságainak köszönhetően az idegrendszer helyreáll. Az ingerlékenység csökken, az alvás normalizálódik. A vörösfenyő és a fehér fűz kivonatai jelentősen csökkentik a vércukorszintet, így a cukorbetegség tünetei kevésbé kritikusak.